1. fejezet - Ana szemszögéből

Hogy a fenébe jutott az eszébe ez a vadász engedélyes dolog. Anélkül is simán ölne. Még hogy azért megy hogy büntetlenül tudjon ölni, a fenét. Ha méltó ellenfelet keres, akkor itt vagyok neki én. Eddig csak egyszer sikerült legyőznie, amikor az őrült énem ellen harcolt. Viszont sikerült meggyőznie. Ha leteszem a vadász vizsgát, akkor olyan adatokhoz juthatok, amihez normál esetben nem tudnék, és akkor sem vádolnának meg, ha az elkövetkezendő kitöréseimnél megölök pár személyt.

Ez a hajó olyan zsúfolt... és mindegyik ember a vadász vizsgára tart. Erősnek hiszik magukat, csak mert ijesztő fejük van.

Viszont páran felkeltették a figyelmemet. Egy szőke srác, valami mexikói ruhában, és a pont most hajóra lépő srác, talpig zöldben. Nagyjából 12 éves lehet. 

Én csak tovább dobálom a kis labdámat, amit fogalmam sincs hogy kitől kaptam, de mindig megnyugodok tőle.

A hajó lassan elindul, és mindenki a kis rácra figyel. Gúnyolják, és jósolgatják a közeli halálát. Erős lehet ha ilyen fiatalon bevállalta ezt, szóval a helyükben én nem piszkálnám. 

Miközben ezen agyalok, az említett sráccal hirtelen találkozik a tekintetünk. Ő csak nagy mosollyal indul el felém.

- Szia. Láttam hogy te vagy itt egyedül lány, és gondoltam magányosnak érzed magad, így ha nem bánod..., oh a nevem Gon, és a tied?

Egy ideig csak bámulok rá, és a felém nyújtott kezére.

- Anate. Te meg a legfiatalabb vagy itt, remélem bírni fogod a feladatokat.

Megfogom a kezét, amire még jobban mosolyog. Lehuppan mellém , és beszélni kezd. Hogy az apját keresi, hogy nagyon vadász akar lenni, és egyéb fölösleges dolgokat említ meg.

- Neked ez az első vadász vizsgád? - kérdezi.

- Igen. 

ÉS folytatja, egészen addig, míg el nem kezd szaglászni az orrával mint egy kutya, majd elrohan. Hirtelen mindenkit beinvitálnak a hajó belsejébe. Csak úgy dőlöngél a hajó. Többen már a taccsot is kidobták. Úgy tűnik hogy csak négyen vagyunk még normálisak a felhozatalból. A szőke srác egy függő ágyon olvassa a könyvét, egy idősebb férfi savanyú almát eszik, Gon épp segít a rosszul lett embereken, én pedig zenét hallgatok. A kapitány is felfigyel erre, amint belép a kabinba, majd be is hív minket a vezető fülkébe. 

Megosztja velünk a dolgokat. Hogy ez a vizsga szelektálása, és csak mi maradtunk. Majd megkérdezi a nevünket, és hogy miért akarunk vadászok lenni. Én és Gon habozás nélkül felelünk, míg a két srác nem akar válaszolni, de egy idő után meggondolják magukat. A szőke neve Kurapika, míg az aktatáskás fazon pedig Leorio. Velük is sikerül beszélgetni, hiszen már más nincs is aki tovább jutott volna. Amint elhagyjuk a hajót, én más fele indulok mint ők. Igaz még meg kell találnom a gyülekező helyet, de ez már nem nehéz.

Egy könnyedén meggyőzött férfi kísér el a vadászvizsgára készülők közé, ahol nagy valószínűséggel már Hisoka is ott van. Nem akartam vele együtt menni, még a végén azt hiszik hogy "barátok" vagyunk. 

Egy étteremhez kerülök. Semmi különleges dolog, belépve a kísérőm egész érdekesen "rendel", majd elkísér egy privát szobába. Mint kiderül, ez egy jól álcázott lift. Amint eléri az alját feltárul. Sok embert pillantok meg, számokkal a ruhájukon.

Én is kapok egy említett számot. 109

Elég sokan vannak. Körülnézek, és meg is pillantom ravasz mosolyával "drága barátomat". Többen is kitűnnek, de nem a kinézetükkel, hanem az őket körülvevő aurájukkal. Például egy fehér hajú kis srác, és egy barna hajú lány, aki hasonlóan hordja a haját mint én. Nem törődve a rám szegeződő tekintetekkel a falhoz megyek, és leülök. Előveszem a fülesemet, és zenét hallgatok. Még jó hogy kicsi a zene lejátszóm, mert így el férnek egy kis helyen is ,a labdával együtt. Érzem hogy figyel engem a szeme sarkából. Nem tudna legalább most az egyszer lekopni rólam?

Végre máshova tereli a figyelmét, így most nyugodtan megzavarhat egy másik tényező. Egy kövér srác. Olyan kisugárzása van, aki tipikusan a kezdők megtörésére szakosodott, miután neki nem sikerült elsőnek.

- Téged most látlak itt először. Gondolom nagyon izgulsz. Kérsz egyet? - nyújt felém egy doboz üdítőt. Mi lehet benne... hashajtó? Jó próbálkozás öreg, hiszen nincs felbontva, és senki sem gyanakodna... de nem ezen a helyen. 

- Kösz inkább passzolom. De jobb ha tudod. - közel hajolok hozzá, hogy csak ő hallja - Csak egy rossz mozdulat, és kinyírlak. 

Ijedten kapkodja össze magát. Legalább nem fog többet próbálkozni. 

Több ember is érkezik, de nagyon kevesen tűnnek strapabírónak. Az utolsó pillanatokban lép be a nemrég megismert három srác. Amint Gon észrevesz, boldogan integet felém, gondolom azért hogy menjek oda. Én visszaintegetek neki, de nem állok föl a helyemről. Viszont észreveszem a szemem sarkából, hogy a copfos barna hajú lány engem figyel. Nem tudom miért, de ha tovább folytatja, talán átgondolom a megölését.