2014. szeptember 8., hétfő

6.fejezet- Phoenix

A vizsgáztató, egy pici fura szemüveges fazon. Miután kiértünk, adott nekünk egy rövid tájékoztatót, majd elő hozatott egy kis dobozkát. Érkezési sorrendben húztunk. Miután az összes kártya elfogyott, a borítóját lehúzhattuk. Az én számom a 80-as. Hmm..lássuk csak. Megvan! Egy napszemüveges vörös göndör hajú lány.
-A szám tulajdonosa a célpontotok. Ha megszerzed a célpontotok számát, három pontot kapsz. Ha sikerül megvédened a saját számod, szintén három pontot kapsz. Minden más szám, egy pontot ér. A cél, hogy az egy hét alatt, hat pontot szerezz.- miután mindent elmondott, felpakoltak, vagyis felszálltunk egy hajóra ami 1-2 órán keresztül tartó útra vitt minket. Dögunalom volt. Mikor megérkeztünk, az előző feladat érkezési sorrendjében szálltunk le. Mire az én kis célpontocskámat megtaláltam, már rég lement a nap. Egy ideig csak figyeltem, de mikor közelebb akartam menni, valamibe beakadtam és pofára estem. Na ez volt az a momentum ami miatt lebuktam. A csaj rögtön észre vett és készenlétbe helyezte magát hogy akármikor támadhatok. Én csak felálltam és leporoltam magam.
- engem húztál igazam van?-tért azonnal a lényegre már a legelején.
- honnan tudtad? - hirtelen nem esett le mit mondott- ooh..oooh...ja igen te vagy az.
- akkor ez könnyebb lesz mint gondoltam. -dobja le a dzsekiét.-erősebb vagyok mint amennyire látszik.
Vágta be magát boxoló pózba és már indult is felém. Gyorsasága az van nem is kicsi. De ahhoz nem elég hogy ne tudjam kikerülni. Mindeközben kényelmesen kihalásztam a kis tarisznyámból az üveggolyóimat.
- azok..üveggolyók? tényleg?-tört ki belőle a nevetés- kislány ez nem a játszótér. Ez csata merő. Itt élet halálra megy a küzdelem.-már most utálom. Újra rohamozni kezdett. Az ütései egész erősek. Egy-kettőt hagytam betalálni, hogy felmérhessem kb milyen is kehet. Azt hiszem ez később még fájhat. Feldobtam az összes golyót ami a kezeimben volt mire azok a nen-em hatására, vörösen izzva lebegni kezdtek.- még ha ilyen sok is van belőlük nem mész velük semmire. Ezek csak szánalamas kis golyócskák. Egyet direkt elrepítettem a feje mellett ami egy nagy lyukat hozott létre egy elég vastag fában.
-te tényleg ennyire hülye vagy? - semmi kedvem nincs kedvesnek lenni. Valahogy az ilyen "akció" jelenetekbe nem is megy.- Lehet hogy sok van belőle, de egy is elég lesz!
Az egyik üveggolyót, ami a mutató ujjam fölött lebegett, felé röpítettem, és gyomorszájon találtam, melynek hatására össze esett és el is ájult. Oda mentem hozzá és elő kerestem a sorszámát. Már csak az a dolgom, hogy megvédjem a sajátom. Kerestem egy nyugis helyet ahol tüzet rakhatok, és letelepedtem. Nyugalmam nem tartott 2-3 óránál tovább, ugyanis drága senpai-om megzavarta a csendet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése